🌊 Árvíz és genealógia? A természeti katasztrófák mindig is befolyásolták a közelükben élők életét. 🌊
Bóbita-hírlevél #19
A napokban egy hatalmas árhullám vonult végig a Dunán, a magyarországi szakaszát nemrég „hagyta el”. Ennek apropóján gondoltam, hogy írok egy rövidet az árral való hadakozásról és annak családtörténeti vonatkozásáról.
Az árvíz a leggyakoribb természeti katasztrófák egyike, így emberéletben és magán-, vagy köztulajdonban okozott halálos áldozatainak száma is igen jelentős világszerte: a villámárvizek során sokan fúltak vízbe, vagy haltak meg abban, hogy az árvizek súlyos betegségek terjedését is elősegítették. Az árvíz elleni védekezés és számos egyéb ok is okozhatott halált, sajnos.
Ha kitekintünk a világ legdrasztikusabb árvizeinek történetére, akkor azt látjuk, hogy a világtörténelem öt leghalálosabb áradását a kínai Sárga-folyó (Huang He) számlájára írjuk, közülük is a legkomolyabb áldozatszámot az 1931-es áradás okozta. Akkor még becsülni is nehéz az áldozatok számát, valahol 1.000.000 és 4.000.000 (!!) emberéletet követelt. Aki erről részletesebben is szeretne olvasni, annak – kivételesen – a vonatkozó angol Wikipedia oldalt ajánlom (ide kattintva nyílik).
Európában talán a leginkább a hollandok híresek a vízzel való állandó küzdelmükről.
A 20. század legsúlyosabb vízvesztesége azonban – ami 1953 tél végén történt – nem csak Hollandiát érintette, mert az 1953-as északi-tengeri árvíz Angliában és Skóciában is pusztított és a tengeren is, ahol a nyílt vízen tartózkodó MV Princess Victoria komphajót süllyesztette el. „A tragédiát követően az érintett kormányok felismerték, hogy a jövőben is előfordulhatnak további hasonló, pusztító események. E felismerés miatt az 1960-as évektől kezdve Hollandiában egy átfogó árvízvédelmi rendszert terveztek meg és építettek ki. A Delta-terv (hollandul: Deltawerken) nevű rendszert a Rajna, a Maas és a Schelde folyók torkolatának védelmére tervezték meg.” – írta tavalyi cikkében a Múlt-kor. A teljes cikk ide kattintva nyílik.
Ha a magyar árvizek történetére „evezünk” (bocsánat, ezt nem bírtam nem így írni), akkor az 1838-as jeges árvíz mindenképp az eszünkbe juthat.
Szeretné a bejegyzést tovább olvasni? Örömmel hallom!
Kérem, iratkozzon fel a hírlevélre és minden hétvégén landol egy újabb írásom az e-mailfiókjában.
Speciálisan ezt a bejegyzést szeretné tovább olvasni? Rendben!
Kérem, írjon nekem és közvetlenül ezt a hírlevelet külön is elküldöm Önnek.