Ugrás a tartalomhoz
Újabb kutatást segítő témával jövök, ami az anyakönyves kutatáskor mindenképp elő fog bukkanni.
Bóbita-hírlevél #33
Ez pedig azokat a kisebb és nagyobb egyházakat öleli fel, melyek anyakönyvezési joggal rendelkeztek Magyarországon.
A téma nemrég jött elő az első kurzus-tesztelőknek, így rövidítve tulajdonképp a kurzusból mutatok egy kicsit:
Az anyakönyveket település és felekezet (vallás) szerint csoportosítva tudjuk kutatni és segítségünkkel a családfánk “gerincét” megalkotni.
Vezettek anyakönyveket a…
- bevett / történelmi egyházak:
- a római katolikusok,
- az evangélikusok (azaz az Ágostai hitvallásúak),
- a reformátusok (azaz a Kálvin-hitűek, kálvinisták)
- és az izraeliták;
- mellettük a magyarlakta területeken szórványosan még sok más kisebb egyház anyakönyvei is megtalálhatók. A legjelentősebbek közülük:
- unitáriusok (elsősorban inkább Erdélyben),
- görög katolikusok (jelemzően a keleti országrészben),
- görög keletiek (jellemzően a szerb kisebbség által lakott területeken),
- nazarénusok (anabaptisták egy ága),
- és a baptisták.
Az anyakönyvek kezdetben folyó szöveges bejegyzéseket tartalmaztak, tehát a sorokba-oszlopokba rendezett anyakönyv csak később, a 18. század második felétől kezdett el kialakulni. Ahogy elterjedt, a tapasztalatok alapján egyre több oszlopot, egyre több külön feljegyzésre számot tartó részletet vettek fel kötelező elemként – és nőtt velük az oszlopok száma. Addig, hogy már csak a dupla oldalra fért ki minden…
Szeretné a bejegyzést tovább olvasni? Örömmel hallom!
Kérem, iratkozzon fel a hírlevélre és minden hétvégén landol egy újabb írásom az e-mailfiókjában.
Speciálisan ezt a bejegyzést szeretné tovább olvasni? Rendben!
Kérem, írjon nekem és közvetlenül ezt a hírlevelet külön is elküldöm Önnek.